SHARING KNOWLEDGE - CONNECTING PEOPLE - TACKLING CHALLENGES

Gyakran ismételt kérdések

  1. Melyek az EIP hálózat hazai feladatai?

 

  1. Az Operatív Csoportok vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatásra pályázhatnak?

100%-ig vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni (a csoport működtetésére és K+F tevékenységre). Illetve ezen felül a kapcsolódó beruházásokhoz is igénybe lehet venni támogatást, régiótól függően 50-60%-os intenzitással, illetve fiatal mezőgazdasági termelők esetén 60-70%-os intenzitással.

A támogatás intenzitása tevékenységenként és régiónként eltérő. További információért kérem, hogy tanulmányozza át a Felhívás 5.3 pontjában foglaltakat!

  3. Milyen hosszú lehet a projektidőszak?

A támogatói okirat kézhezvételének napját követő naptól számított legfeljebb 48 hónap, erdőgazdálkodás esetén legfeljebb 60 hónap áll rendelkezésre. 

 

   4. Mekkora a maximális támogatási összeg?

Maximális támogatási összeg az Operatív Csoportok működésére vonatkozóan 150.000 eurónak megfelelő Forint/projekt.

Beruházás esetén:

Kollektív beruházás esetén maximum 1.030.000 eurónak megfelelő forint összeg

Kollektív beruházás esetén maximum 560.000 eurónak megfelelő forint összeg

 A támogatás intenzitása tevékenységenként és régiónként eltérő. További információért kérem, hogy tanulmányozza át a Felhívás 5.3 pontjában foglaltakat!

   5. Mi az, ami nem támogatható?

Nem támogatható:

A Mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos operatív csoportok és az Élelmiszer-feldolgozással és/vagy REL-lel kapcsolatos operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházások vonatkozásában:

 

Az Erdőgazdálkodással kapcsolatos operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházások vonatkozásában:

 

   6. Melyek az Operatív Csoport megalakulásának lépései?

  1. lépés: Az innovatív ötlet megszületése
  2. lépés: Az innovatív ötlet honlapra történő feltöltése (opcionális)
  3. lépés: Partnerkeresés, illetve kutatói partner bevonása, amelyben segítséget nyújt a hazai EIP AGRI portál
  4. lépés: Projektterv készítés
  5. lépés: A tagok között együttműködési megállapodás megkötése, konzorcium létrehozása
  6. lépés: Operatív Csoport pályázatának benyújtása

 

   7. Mi határozza meg egy sikeres Operatív Csoport munkáját?

 

   8. Mit tartalmaz a projektterv?

    9. Előnyt jelent-e a pályázati felhívás elbírálásánál, ha az Operatív Csoport tagja fiatal mezőgazdasági termelő vagy TÉSZ/TCS? Igen.

   10. Kutatóhely és annak doktori fokozattal rendelkező tulajdonosa (pl. kültag, tag), de nem alkalmazottja esetén mindkét szereplő tagsága esetén jár a plusz pont? – Nem, mert jogosultsági feltétel, hogy a tagok egymástól jogilag és gazdaságilag függetlenek.

   11. Az a kutatóhely, amelynek tevékenysége pl. Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés és egy IT fejlesztéses projekttel pályázna megfelel-e? – Igen, amennyiben a projekt céljai megfelelnek a felhívásban megfogalmazott céloknak illetve a kutatóhelynek világosan megfogalmazott feladatai vannak a projekt végrehajtásában. 

   12. Szakmaközi szervezet borászok által létrehozott, bejegyzett egyesület vagy hegyközség lehet? – Igen.

A szakmaközi szervezet fogalma a felhívás 2. sz. Mellékletében szerepel: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert egyesület vagy köztestület.

   13. A publikációk esetén, ha a kutatóhely alkalmazottja rendelkezik a publikációval, akkor elfogadható a kutatóhelynél, hiszen életszerű, hogy a kutatója jegyzi a publikációt, és nem jogi személy, ez igaz arra az esetre is amikor a kutatóhely egy gazdasági társaság és annak tulajdonosa (nem alkalmazottja) jegyzi a publikációt? – A kérdés első felében alkalmazott logikát megtartva a válasz igen, a szervezet jogi formája, illetve hogy a publikációval rendelkező személy tulajdonosként vagy alkalmazottként kapcsolódik a szervezethez nem befolyásolja a szempontnak történő megfelelőséget.

   14. A REL-es kapcsolatos operatív csoportok alatt mit értünk? A fogalomtárban rögzített REL-csoport által végrehajtott projektet? – A REL Operatív Csoport által megvalósítható projekt a fogalomtárban szereplő, REL fogalomnak megfelelő, innovációs tevékenység. A REL Operatív Csoportnak meg kell felelnie a REL csoport fogalmának is.

   15. A felhívás max. elszámolható költségeket részletező táblázatában (5.7 pont) az Általános költségek és immateriális javak költségei a projekt összes elszámolható kiadásainak max. 5%-a, ezen belül kell számítani a projektelőkészítés 5%, a könyvvizsgálat 0,5%, a tájékoztatás, nyilvánosság 0,1% arányokat?  – Az általános költségek és immateriális javak költségein belül értendő költségek arányának számításánál kettős korlát érvényesül, egy részről ezen költségtételek nem haladhatják meg a projekt összes elszámolható költségének a táblázatban jelölt %-os korlátait, valamint ezek költségtételek összessége nem haladhatja meg a projekt összes költségnek 5%-át.

  16. Hol találok útmutató a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban? – A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldálán: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szabadalom/nemzeti-bejelentes és a http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ingy_magy/folyamatabra201003.pdf

  17. A kutatóhelyre vagy a kutatóra vonatkozik, hogy több projektben is részt vehet? – A Felhívás 4.1 pont 1. a) alpontja értelmében egy kutatóhely több projektben is részt vehet.

Figyelem! A Felhívás 4.1 pont 6. alpontja értelmében "Többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult és az erről szóló dokumentumot (pl. kormányhatározat) csatolta."

   18. Az operatív csoportba kötelező kutatóhelyet is bevonni?  A kutatóhely definíciója a fogalomtár szerint: "alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás". Mit kell ez alatt érteni? Egyetem, középiskola pályázathat kutatóhelyként? - Az operatív csoportokba nem kötelező kutatóhelyet bevonni. Mind azon által a kutatóhely megléte a „Tartalmi értékelési szempontok” között szereplő csoportösszetétel sokszínűségének vizsgálatakor 3 ponttal honorálható.
A „Kutatóhely” Ön által idézett fogalomtári (2. számú melléklet) definíciójával kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a kutatóhelynek akkor minősül egy „intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás”, amennyiben a kutatás TEÁOR számokkal is fel van tüntetve a tevékenységei között, vagy ha az alkalmazottak munkaköri leírásában ez bizonyíthatóan megjelenik.

  19. Kérdésem, hogy miként számolható el a saját teljesítés Operatív Csoport gazdálkodó partnere számára, aki egyéni vállalkozó vagy őstermelő és nincs fizetett alkalmazottja. A projekt keretében végzett, a projekthez kapcsolódó kutatás-ismeretmegosztási feladatok költségeit milyen módon tudja saját teljesítés keretében elszámolni, ha nem fizet a projektben dolgozó alkalmazottnak munkabért+járulékokat, mert nincsenek alkalmazottai? – A projekt keretében a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó személyi jellegű költségeket a Felhívás 5.5. 1. d) pontja alapján nyílik lehetőség elszámolni.
Egyéni vállalkozó és őstermelő esetében az önköltségszámítás és az önköltség számítási szabályzat nem értelmezhető, ezáltal a saját teljesítés sem. Erre vonatkozóan támogatás ezen pályázók számára nem igényelhető.
Kizárólag olyan egyéni vállalkozó lehet beszállítója az operatív csoportnak, aki nem tagja a csoportnak, illetve a konzorciumnak sem. Az operatív csoport tagok egymásnak nem lehetnek beszállítói, egymásnak nem nyújthatnak szolgáltatást, mivel egymástól gazdaságilag függetlennek kell, hogy legyenek.
Az ügylet teljesítésére vonatkozó bizonylat elszámolásának feltétele, hogy azon konzorciumi tag nevére szóljon, amely a költséget elszámolni kívánja.

  20. A Felhívás 5.5. fejezet 1. pont d) és e) bekezdése között egy kutatóhely esetében mi a különbség? Az d) bekezdésben megfogalmazott Kutatás-fejlesztés és innováció c. tevékenységet a tervezett projekt keretében ugyanazok a munkatársak - a kutatóhely alkalmazottai - fogják elvégezni, mint akik számára az e) saját teljesítés címén elszámolt bér és járulékköltség is elszámolásra kerülhet. Melyik költségnemhez szükséges elszámolni a kutatóhely projektben közreműködő munkatársainak költségét? A saját teljesítésnek 5%-os felső korlátja van a projekt költségvetésből a Felhívás szerint, míg a Kutatás-fejlesztés és innováció c. költségnemre nem vonatkozik korlátozás. – A kutatóhelynek nem kötelező lennie a tagok között, de a kérelem értékelése során többletpont jár érte. Kutatóhelynek akkor minősül, ha a tevékenységek között megjelenik a TEÁOR ’08 72 szerinti tudományos kutatás, fejlesztés. Ha ez nem teljesül, akkor abban az esetben alá kell támasztani az alkalmazottak munkaköri leírásával.

A kutatóhely a programban résztvevő kutatóinak személyi jellegű ráfordításait a Felhívás 5.5 1. d) pontja alapján tudja elszámolni. Az ilyen jellegű költségekre vonatkozóan a Felhívás nem fogalmaz meg felső korlátot.
A Felhívás 5.5 1. e)  pontja szerinti, saját teljesítés a nem kutatás-fejlesztés és innovációhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetében releváns.

  21. Erőgép a pályázat keretében az Operatív Csoport gazdálkodó tagjának beszerezhető, amennyiben az kapcsolódik az üzleti tervben megfogalmazott projektcélhoz? – Tájékoztatom, hogy erőgépet a gazdálkodó tag beszerezhet, ha a beszerzendő erőgép egyértelműen, közvetlenül és elengedhetetlenül kapcsolódik a kérelem innovatív céljához.

  22. A beruházás megvalósítási időszakában támogatható tevékenység az ingatlanvásárlás. Esetünkben a pályázó egy jelenleg nem a tulajdonában álló ingatlanon szeretné megvalósítani a projektet és a szükséges ingatlant a pályázat pozitív elbírálását követően venné csak meg, majd ennek költségét a projekt részeként szeretné elszámolni.
A kérdésünk arra irányul, hogy ebben az esetben a pályázatban milyen dokumentumokat kell benyújtani az ingatlannal kapcsolatban?
A Felhívás az ÁÚF 7. pontjára hivatkozik. Ebben az áll, hogy ha a fejlesztéssel érintett ingatlan nem áll a pályázó tulajdonában, de később a tulajdonába kerül, a tulajdonváltást a tulajdoni lappal kell igazolni. Esetünkben ez nem ad választ arra a kérdésre, hogy milyen dokumentumot nyújtsunk be most, mert csak a megvalósítás során következik be a tulajdonosváltás.
Ezen kívül arra sem találunk rendelkezést, hogy az ingatlan jövőbeni vételárát hogyan támasszuk alá a pályázatban az elszámolható költségek részeként. - A projekt keretében megvásárolni kívánt, megvalósítási helyként szolgáló ingatlan esetében elegendő teljes bizonyító erejű magánokirat formájú tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot mellékelni a támogatási kérelemhez, amely szerint az ingatlan tulajdonosa hozzájárul a támogatási kérelemben szereplő projekt megvalósításához, illetve a fenntartási időszak végéig tartó működtetéshez és a projekttervben szereplő tevékenység végzéséhez.
Az ingatlan vételárát a már a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg szükséges megadni az elektronikus benyújtófelület általános költségek adatblokkba és mellékletként csatolni kell az értétkbecslői határozatot vagy szakvéleményt, illetve majd a kifizetési kérelemhez szükséges benyújtani az adás-vételiszerződést és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat, melyekkel ténylegesen igazolja az ingatlan árát. A Felhívás 5.7. pontjának 11. táblázata alapján ingatlanvásárlásra legfeljebb a projekt összes elszámolható költségéhez viszonyított 2%-ának megfelelő támogatás adható.
Felhívjuk a figyelmét, hogy nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon (saját, lízingelt vagy bérelt) kívánja megvalósítani, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától nem per - és igénymentes, kivéve, ha a támogatást igénylő az igény jogosultja.

  23. A támogatásból vásárolt vagyon melyik tag tulajdonába kerül? Egy nagyberuházás kinek a könyvelésében szerepel? vagy mindezen feltételeket az együttműködési megállapodásba kell rögzíteni? - A konzorcium keretében megvalósított projektek esetén az alábbiak alapján történik a kérelem benyújtás, költségfelosztás, számviteli nyilvántartás:

• a konzorcium minden egyes tagjának részt kell venni a támogatással érintett projekt tényleges megvalósításában és működtetésében;
• nem fordulhat elő egyetlen konzorciumi tag esetében sem, hogy pusztán névlegesen szerepel a konzorciumban és tevőlegesen nem járul hozzá a támogatással megvalósuló projekthez;
• a projekt megvalósítása érdekében a tagok, az általuk meghatározott tevékenységek megvalósítását vállalják, a projektben foglalt tevékenységekkel, mérföldkövekkel, műszaki-szakmai tartalommal, illetve költségvetéssel összhangban és ezzel együtt a tagok felelnek az általuk vállalt feladatoknak az elvégzéséért;
• valamennyi konzorciumi taghoz szükséges költséget rendelni (Felhívás keretében elszámolható, illetve nem elszámolható költség is elfogadhatóak);
• a konkrét költségtételhez kapcsolódó költségrészeket minden esetben egy-egy konzorciumi taghoz szükséges rendelni (strukturált kezeléséhez segítséget nyújt majd a támogatási kérelem benyújtó felülete);
• közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania;
• beruházás esetén annak a tagnak, ingatlan esetén tagoknak kell aktiválnia a bekerülési érték részét képező költsége(ke)t, amely tag(ok) nevére a bizonylato(ka)t kiállították;
• a támogatói okiratban elfogadott felosztás alapján nyílik majd lehetőség a költségeket kifizetési kérelmek keretében elszámolni ;
• támogatási kérelmet, kifizetési igénylést kizárólag a konzorcium vezetője nyújthat be, melyet a konzorciumi együttműködési megállapodásban rögzíteni kell, de a beruházás megvalósítását igazoló számlát a beruházást megvalósító konzorciumi tag nevére kell kiállítani;
• az egyes tagokhoz kapcsolódó költségeket a tagok külön számviteli nyilvántartásában kell vezetni;
• a vásárolt vagyon annak a tagnak a tulajdonába kerül, akinél a költség ténylegesen felmerült.

Fentieken túl, a konzorciumi együttműködés részletes szabályait a „Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint EMVA Irányító Hatóság Közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások konzorciumi formában történő igénybevételére vonatkozó szabályokról” című közleménye tartalmazza

A számviteli kötelezettségekre vonatkozóan a mindenkor hatályos számviteli törvény (jelenleg: 2000. évi C. törvény a számvitelről) az irányadó.

  24. Kezelhető-e egy projektben a pályázati felhívásban szereplő innovációs csoport létrehozása, illetőleg egy konkrét innovációs projekt. Szükséges-e ezt a két projektet egy pályázatban kezelni? -  A Felhívás két fő, támogatható tevékenység csoportra bontható. A Felhívás 3.1.1.1. pontja alapján az innovatív csoport létrehozása/működése, míg a Felhívás 3.1.2.2. pontja alapján az innovatív projektek megvalósításához szükséges beruházások támogathatóak. Tekintettel arra, hogy a beruházási tevékenységek kizárólag abban az esetben támogathatóak, ha a projekt az innovációs csoport létrehozására/működésére vonatkozóan is támogatásban részesült, a két tevékenység egymástól nem függetleníthető, két külön projektként nem kezelhető.

  25. Van-e minimum intervallum a pályázat megvalósítására? - A Felhívásban minimum (idő)intervallum a pályázat megvalósítására nincs megfogalmazva.

  26. Hol érhető el a szaktanácsadói névjegyzék? - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján. http://www.nak.hu/a-nak-altal-nyilvantartott-aktiv-szaktanacsadok

  27. A felhívás fogalomjegyzéke az alábbiak szerint definiálja a támogatást igénylők körébe tartozó, konzorciumi tagként, illetve konzorcium vezetőjeként részt vevő tanácsadót:az a belföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely hozzájárul a projekt céljának eléréséhez.”
E szerint egy megyei önkormányzat, amely kompetenciákkal bír egy adott, a konkrét megye szempontjából sajátos, kiemelkedő és jelentős probléma átfogó megoldására tett agrár-innovációs kezdeményezés koordinációjában, tudással és tapasztalattal rendelkezik megyei uniós projektek lebonyolításában, konzorciumban megvalósuló projektek konzorcium vezetői feladatainak ellátásában, részt vehet-e tanácsadóként, konzorcium vezetőjeként egy innovációs operatív csoport létrehozásában, működtetésében? -  Tanácsadóként részt vehet önkormányzat a konzorciumban, abban az esetben, ha hozzájárul a projekt céljainak eléréséhez. Az ilyen hozzájárulás az Ön által leírt esetben biztosítottnak tekinthető.
A konzorcium vezető szerepét bármelyik konzorciumi tag betöltheti, így a szóban forgó önkormányzat is.
A Felhívás értelmében a tanácsadó szerepet betöltő konzorciumi tag működtetés/létrehozás tevékenység csoporton belül végzett tevékenységek vonatkozásában költséget is elszámolhat, támogatásban részesülhet, de beruházást nem valósíthat meg.

  28. A csoport összetételnél a PhD fokozattal rendelkező szakember esetében milyen viszony lehet/szükséges egy adott cég és a PhD szakember között ahhoz, hogy megszerezhető legyen a PhD fokozat plusz pontja és ezzel együtt a K+F tevékenységre elszámolható legyen a bér és járulék költsége a konzorciumi partner cég részéről? (Az adott cégben tulajdonos, tag, vagy alkalmazottnak kell lennie?) -  A Felhívás 4.4.2. 3. 1. a) pontjában megfogalmazott csoport összetételének sokszínűsége szempont vonatkozásában, valamennyi alább felsorolt esetben többletpont adható:
• PHD fokozattal rendelkező magánszemély az innovációs csoport (nem kutatóhely) tagjának alkalmazottja
• PHD fokozattal rendelkező magánszemély az innovációs csoport (nem kutatóhely) tagjának tulajdonosa
• PHD fokozattal rendelkező magánszemély az innovációs csoport (nem kutatóhely) tagjának vezető tisztségviselője

A kutatói bérek és járulékok elszámolhatósága a fentebb kifejtett értékelési szemponttól független.
Kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység kertében, személyi jellegű ráfordítások kizárólag a Felhívás 5.5 1. d) pontjának megfelelően számolhatóak el.

  29. A 3.1.1.1. tevékenység kapcsán a kutatás során elszámolhatóak -e vegyszerek, labor fogyóeszközök? - A kutatás során felhasznált vegyszerek, labor és fogyóeszközök 5.5 1. d) 2. pontja alapján számolhatóak el.

  30. A 3.1.2.2. tevékenység, beruházás során kombájn, önjáró betakarítógép valamint anyagmozgató gép beszerezhető? - A Felhívás 3.1.2.2. A, B pontjában foglalt beruházási tevékenység kapcsán kombájn, önjáró betakarítógép, valamint anyagmozgató gép kizárólag abban az esetben szerezhető be, amennyiben az szorosan a kutatás-fejlesztés és innovációhoz kapcsolódik, és egyértelműen hozzájárul a kutatási cél eléréséhez.

  31. Többlet önerő vállalásakor minden konzorciumi tagnak egyaránt vállalni kell a plusz önerőt? Önerő uniós forrásból bizonyára nem származhat? - A többlet önerő vállalásáért abban az esetben is adható pluszpont, ha az alábbiakban megfogalmazott többletönerő a konzorciumi szinten teljesül: „Többlet-önerőnek számít az a projekt keretében támogatható költség, melyet a maximálisan elszámolható költségeken felül kíván a beruházásba invesztálni, azaz amennyiben a tervezett projekt maximálisan elszámolható projekt összegét meghaladja a megvalósítani kívánt teljes beruházási összeg”. Az önerőre vonatkozó részletszabályokat a Felhívás 3.10 pontja, illetve az ÁÚF 8.5 pontja fejti ki.
Példa: A „projekt teljes összköltségének” a projekt vonatkozásában felmerülő elszámolható és nem elszámolható költségek összegét tekintjük. Ha a példában szereplő projekt teljes összköltsége 25 millió Ft és abból 20 millió Ft a maximálisan elszámolható költség, akkor utóbbi az intenzitásból fakadó arány szerint igényelt támogatásból és az önerőből tevődik össze.

A példában fennmaradó – a 20 millió Ft maximális elszámolható költségen kívül eső - 5 millió Ft a többlet-önerőnek felel meg, mivel az elszámolható költségekben megjelenő intenzitásból származó  önerőn túl jelentkezik.

A konzorciumi szinten teljesült projekt teljes összköltségébe minden elszámolható és nem elszámolható költség beleértendő, amely a konzorciumi tagoknál a projekt vonatkozásában merült fel.

  32. Ha a pályázati projekt konzorciumi tagja között egyetem is részt vesz, szükséges -e kormányzati hozzájárulást csatolni, beszerezni a támogatási kérelem benyújtásához? - A Felhívás 4.1. 4.6. pontja szerint "Többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult és az erről szóló dokumentumot (pl. kormányhatározat) csatolta. "

Ezek alapján csak akkor jöhet be egyetem, ha a TK-hoz ezt a jóváhagyást csatolta.

  33. A konzorciumi vezető egy kft amely szőlő és bor felvásárlással foglalkozik, akkor akitől szőlőt (termést) vásárolt a múltban az a személy már a jogszabály értelmezésében gazdaságilag nem független, és nem is lehet konzorciumi tag? - A Felhívás 4.1.1 b pontja kimondja, hogy a konzorciumi tagoknak egymástól gazdaságilag és jogilag függetlennek kell lennie. Egy konzorciumi tag a mási tagtól nem független:
•         ha az egyik tag vagy annak tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személy hozzátartozója az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési;
•         ha az egyik tag a másik tag partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül
(Az összeférhetetlenség vonatkozásában hozzátartozónak minősül Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja értelmében a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.)
A fentiek értelmében a múltbéli szőlő felvásárlási tevékenység nem eredményez jogi vagy gazdasági függőséget, így az Ön által említett példa mentén a vásárló és az eladó lehetnek konzorciumi partnerek a Felhívás keretében.

  34. Minden konzorciumi tagnak rendelkeznie kell 6000 STÉ üzemmérettel és 50% mezőgazdasági árbevétellel? - A 6000 STÉ üzemmérettel és 50%-ot meghaladó mezőgazdasági árbevétellel kizárólag abban az esetben kell az operatív csoporttagnak rendelkeznie, amennyiben a tag mezőgazdasági termelőként vagy mezőgazdasági termelők csoportjaként pályázik.

  35. A felhasználói kézikönyv szerint "kollektívnek minősül TCS, TÉSZ, mezőgazdasági, erdészeti termelők tagságával működő szövetkezet". Lehetséges- e a pályázat benyújtása, TÉSZ és tagjainak egy része, mint konzorcium által (akiket az innovatív fejlesztés érint)? Amennyiben lehetséges, a keletkezett költségek, mint operatív csoport közös innovációs tevékenységének költségei elszámolhatóak- e? (Úgy mint a csoport létrehozása, projektterv kidolgozása, együttműködés, kísérleti beruházások?) - A kollektivitás fogalma kizárólag a beruházási tevékenység esetében értelmezendő. Amennyiben a projektet konzorcium keretében kívánja megvalósítani, úgy a Felhívás 4.1. 1. (Működtetés/létrehozás) és 4.1. 2./ 4.1. 3./ 4.1. 4. (Beruházás) pontjaiban foglalt jogosultsági feltételeknek szükséges megfelelni. Tekintettel arra, hogy a csoport létrehozásához kapcsolódó, 4.1. 1. pont megköveteli a legalább öt tag gazdasági és jogi függetlenségét, így egy TÉSZ és annak tagjai nem alkothatják a konzorciumot. Azonban, ha a konzorcium megfelel az innovációs operatív csoportra vonatkozó, 4.1 pontban foglalt feltételeknek, úgy az alábbi tevékenységek költségei a Felhívás 5.1 pontja szerint elszámolhatóak: csoport létrehozása,
projektterv kidolgozása, együttműködés/működtetés,  kísérleti beruházás

  36. Amennyiben az Operatív Csoport tagja olyan cég (Bt., Kft), amelynek tulajdonosa vagy beltagja, vagy alapítója rendelkezik PhD fokozattal, de nem áll alkalmazásban (tehát nem kap bért) a cégtől, a projektben K+F tevékenységet végez, amit el is kíván számolni, akkor ezt milyen módon teheti meg? - A Felhívás 5.5. 1. d) pontja alapján az operatív csoport tag a tulajdonosa beltagja vagy alapítója által elvégzett K+F tevékenységéhez kapcsolódó költség kizárólag abban az esetben számolható el, ha a tevékenység szerepel a személy munkaköri leírásában, tehát a konzorciumi tagként jelen lévő vállalkozás alkalmazásában áll.

  37. A több, mint 3 év mezőgazdasági tapasztalat igazolására szükséges 3 évnél régebbi Egységes Kérelmet mellékelni a TK részeként? Vagy ezt az Államkincstár a rendszeren belül automatikusan ellenőrzi? - A több mint 3 év tapasztalat igazolására szolgáló Egységes Kérelmet nem szükséges mellékelni a támogatási kérelemhez, elegendő a projektterv 2 a) pontjában jelezni a tapasztalat meglétét, illetve kifejteni, hogy az egységes kérelemmel igazolható. Ezt követően a Kincstár belső rendszerein keresztül történik az ellenőrzés.

  38. Gazdálkodók részéről milyen dokumentummal szükséges igazolni a három év szakmai tapasztalatot az tartalmi értékelési szempontrendszer 2. a) pontja szerint szerezhető 5 pont érdekében? - A többletpontot jelentő legalább 3 éves szakmai tapasztalat igazolására az alábbiak szerint van lehetőség:
 - Mezőgazdasági tevékenység esetében:
egységes kérelem, ENAR, BIR, OLIR nyilvántartásokból automatikusan a 2014-2016-os adatok
könyvvizsgálói igazolás (melyben feltüntetésre kerül, hogy mikortól végzi az adott tevékenységet) egyéni vállalkozók, jogi személyek esetében
adóbevallás (2014-2016-os) és 600.000 Ft.- árbevétel alatt értékesítési betétlap őstermelők esetében
 - Élelmiszer-feldolgozási és borászati tevékenységet estében:
könyvvizsgálói igazolás (melyben feltüntetésre kerül, hogy mikortól végzi az adott tevékenységet) egyéni vállalkozók, jogi személyek esetén
adóbevallás (2014-2016-os) és 600.000 Ft.- árbevétel alatt értékesítési betétlap őstermelők esetén
 - Erdőgazdálkodási tevékenység esetében:
könyvvizsgálói igazolás (melyben feltüntetésre kerül, hogy mikortól végzi az adott tevékenységet) egyéni vállalkozók, jogi személyek esetén

  39. A Csoportban legalább öt, gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy vehet részt, amelyek gazdaságilag és jogilag függetlenek egymástól. Mi számít gazdasági tevékenységnek, milyen TEÁOR szám alatti besorolás alatt végzett tevékenység tekinthető annak, mivel a legtöbb kutatóhely nem végez gazdasági tevékenységet, ugyanakkor ez a feltétel az Operatív Csoport tagi jogosultságaként szerepel a Felhívás 4.1 1. a pontjában. - Gazdasági tevékenység alatt a 2007. évi CXXVII. törvény által meghatározott fogalmat szükséges alkalmazni: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A gazdasági tevékenység vonatkozásában TEÁOR szerint behatárolás nincs.

  40. A Csoport taglétszámának legalább 40%-a az adott szakágazatban gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy. Mit ért a Felhívás szakágazati besorolás alatt? - A Felhívás vonatkozásában releváns szakágazatokat a Felhívás 2. sz. mellékletét képező fogalomtár határozza meg.

  41. Milyen dokumentummal igazolható a lezárt K+F+I projekt tapasztalat? - A Felhívás 4.4.2 3. 2. c) pontjának vonatkozásában az alábbi szerint szükséges igazolni a sikeresen lezárult K+F+I projekt megvalósítást:
1) Határozat a projekt zárásról
2) Támogatói szerződés/ támogatói okirat és záró kifizetést igazoló bizonylat.
A fenti szempont alapján, abban az esetben adható többletpont, amennyiben a jelen Felhívás alapján támogatást igénylő konzorciumi tag az értékelési szemponttal érintett, K+F+I projektben kedvezményezettként vett rész.
Felhívjuk a figyelmét, hogy kizárólag 2004.01.01 után sikeresen lezárult K+F+I projektek esetében adható többletpont.

  42. A Felhívás 5.7 pontja szerint projektmenedzsmentre az összes elszámolható költség (csoport működése+beruházás) maximum 2,5%-a fordítható. Ez az összeg teljes egészében a csoport működésére számolható el 100%-os támogatás intenzitással, vagy arányosítani kell a csoport működése és a beruházás között? - Projektmenedzsment költséget kizárólag a Felhívás alábbi pontjai alapján nyílik lehetőség elszámolni:

a.A Felhívás 5.5. 1. b) pontja alapján a 3.1.1.1 pontban megfogalmazott tevékenység vonatkozásában (Működtetés)

b.A Felhívás 5.5 3. pontjában foglalt 8.2.1 művelethez kapcsolódóan (Beruházás)

c.A Felhívás 5.5 3. pontjában foglalt 8.5.1 művelethez kapcsolódóan (Beruházás)

A 2,5 %-os felső korlát tevékenység csoportonkénti (Működtetés vagy Beruházás), teljes elszámolható költségre vetítve, a projektmenedzsmentre eső támogatás szerint értendő.
A támogatási intenzitás működtetési költségként történő elszámolás esetén 100%, beruházási támogatás esetén a Felhívás 5.3 pontja szerint alakul a területi elhelyezkedés, tevékenység, állami támogatási kategória szerinti besorolás függvényében.

  43. Milyen esetben kötelező a projektben a könyvvizsgálat? - Könyvvizsgálói igazolást az alábbi esetekben lehet szükséges mellékelni a támogatási kérelemhez:

a.A Felhívás 4.4.2. 3. 2. a) pontja szerinti értékelési szemponthoz kapcsolódóan, amennyiben a pályázó többletpontot kíván igénybe venni: a csoportban résztvevő legalább 3 tag , legalább 3 éves tapasztalatának alátámasztására (mióta végez mezőgazdasági/élelmiszer-feldolgozás/erdőgazdálkodás tevékenységet). Mezőgazdasági tevékenység vonatkozásában akkor szükséges a könyvvizsgálói igazolás, amennyiben a legalább 3 éves tevékenységet nincs lehetősége a pályázónak az egységes kérelem, ENAR, BIR, OLIR nyilvántartások alapján igazolni.

b.A vidéki térségben székhellyel vagy telephellyel rendelkező erdészeti szolgáltató vállalkozások esetében független könyvvizsgálói igazolás arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két év mindegyikében erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02), és/vagy fűrészárugyártásból (TEÁOR 16.1) származó nettó árbevételük elérte legalább a 2,5 millió Ft-ot és az összes nettó árbevételük legalább 50%-át ez teszi ki.

c.Amennyiben az STÉ üzemméret számítása során figyelembe vett kapcsolódó vállalkozás külföldi cég, annak gazdálkodási adatait Magyarországon bejegyzett könyvvizsgáló nyilatkozatával szükséges alátámasztani, mely tartalmazza, hogy a gazdálkodási adatok milyen számítási módszerrel kerültek kiszámításra és az hogyan felel meg a hazai szabályozásnak.

d.Gazdasági társaság, egyéni vállalkozó,  esetén független könyvvizsgálói igazolás arról, hogy hogy a támogatást igénylő teljes lezárt – fiatal-mezőgazdasági termelő esetében lezárt – üzleti évből származó árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik

e.A támogatás igényléstől független könyvvizsgáló alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a 2000. évi C. törvény 155 §-a szabályozza.

  44. A Felhívás 5.5 1. c) pontjában felsorolt „marketingeszközök költsége” költségtípus alatt elszámolható-e a projekt során létrejövő új termékre fordított marketingköltség, vagy ez csak magát az innovációs tevékenységet népszerűsítő marketingeszközökre vonatkozik? - A Felhívás 5.5 1. c) 4. pontjában felsorolt „marketingeszközök költsége” költségtípus alatt a projekt során létrejövő új termékre fordított marketingköltség is elszámolható, a kötelező nyilvánosságra vonatkozóan a Felhívás 5.5 1. c) 7. pontja az irányadó.

  45. Az ÁÚF szerint közbeszerzési kötelezettség a 40 millió Ft feletti támogatástartalmú projektekre vonatkozik, kivételek ez alól a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatások. Jelen pályázatra teljes egészében vonatkozik a mentesség (vagy esetleg csak az innovációs operatív csoport működésére fordított projektrészre)? - A Felhívás keretében az innovatív projekt megvalósítása és a projekthez kapcsolódó beruházás a Kbtv. 5.§ (3) bek. d) pontja alapján nem tartoznak közbeszerzésre kötelezett eljárás alá.

  46. A kötelező kommunikációval kapcsolatos útmutató szerint a 150-550 millió támogatástartalmú projektek esetében a megvalósítás alatt B vagy C típusú tábla kihelyezése szükséges attól függően, hogy a projekt infrastruktúra beruházásnak minősül-e. Pályázatunk beruházási részében nagyrészt eszközbeszerzést szeretnénk megvalósítani, ugyanakkor építési költséget is fog tartalmazni a projekt. Így infrastruktúra beruházásnak minősül a projekt? - Amennyiben a projektben nem kizárólag építési költségek vannak jelen és a támogatás összege meghaladja a 150 000 000 Ft.-ot, úgy a fenntartási időszakban „C” típusú tábla kihelyezése kötelező.

  47. A Felhívás 5%-ban maximalizálja a saját teljesítés arányát. A csoport tagjai főállású munkavállalóinak bére beleszámít a saját teljesítésbe? Ha az egyik csoporttag tulajdonosa is részt venne a projektben, de nem alkalmazott főállásban az általa tulajdonolt vállalkozásban, az saját teljesítésnek minősül? - Személyi jellegű ráfordításként számolható el az innovációs csoporttag alkalmazottainak munkabére, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

Felhívjuk a figyelmét, hogy saját teljesítés, saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a támogatási kérelem keretében benyújtott költségvetésnek olyan részletezettségnek kell lenni, amelyből az önköltség egyértelműen megállapítható, és ami összhangban van a támogatási kérelem benyújtójának önköltség számítási szabályzatával.

Továbbá felhívjuk a figyelmét arra is, hogy egyéni vállalkozó és őstermelő esetében az önköltségszámítás és az önköltség számítási szabályzat nem értelmezhető, ezáltal a saját teljesítés sem. Erre vonatkozóan támogatás ezen pályázók számára nem igényelhető.

  48. A projekt két szakasza esetében kötelező-e mindkét fázisra költséget tervezni, vagy lehetséges olyan projekt benyújtása, amely csak az első fázisra vonatkozó költségeket tartalmaz? Az első fázis lezárásánál mi az elvárt eredmény? Prototípus-, termék-, technológiai leírás, esetlegesen kutatási tanulmány, publikáció, szabadalom? - A felhívás keretében lehetőség van kizárólag az innovatív projekt létrehozása és a csoport működtetés (Felhívás 3.1.1.1. pontja) tevékenységek vonatkozásában költséget tervezni és az alapján elszámolni.
A projekt eredménye az innováció miatt nagyon változó lehet (pl. termék, szolgáltatás, folyamat, gazdálkodási gyakorlat, stb.). A várt eredmény pontos leírását a Felhívás 12. számú mellékletét képező projektterv kitöltési útmutató, különösen annak 4. fejezete segíti.

  49. Konzorciumban szereplő szaktanácsadóknak elég a szaktanácsadói igazolványukat és végzettségüket igazoló dokumentumot benyújtani, vagy kell NAK-tól hivatalos igazolás arról, hogy szaktanácsadói névjegyzékben szerepel? - A konzorciumi tagként szereplő szaktanácsadó vonatkozásában szükséges a szaktanácsadói igazolványt és a végzettséget igazoló dokumentumokat benyújtani. A szaktanácsadói igazolványon szereplő névjegyzékszám alapján kéri meg a Kincstár a NAK-tól az igazolást, hogy az adott szaktanácsadó a névjegyzéki nyilvántartásban szerepel-e. 

  50. Gazdálkodók részéről milyen dokumentummal szükséges igazolni a három év szakmai tapasztalatot a tartalmi értékelési szempontrendszer 2. a) pontja szerint szerezhető 5 pont érdekében? 

- Mezőgazdasági tevékenység esetében:
egységes kérelem, ENAR, BIR, OLIR nyilvántartásokból automatikusan a 2014-2016-os adatok;
könyvvizsgálói igazolás (melyben feltüntetésre kerül, hogy mikortól végzi az adott tevékenységet); egyéni vállalkozók, jogi személyek esetében adóbevallás (2014-2016-os) és 600.000 Ft.- árbevétel alatt értékesítési betétlap őstermelők esetében.
- Élelmiszer-feldolgozási és borászati tevékenységet estében:
könyvvizsgálói igazolás (melyben feltüntetésre kerül, hogy mikortól végzi az adott tevékenységet) egyéni vállalkozók, jogi személyek esetén; adóbevallás (2014-2016-os) és 600.000 Ft.- árbevétel alatt értékesítési betétlap őstermelők esetén.
- Erdőgazdálkodási tevékenység esetében:
könyvvizsgálói igazolás (melyben feltüntetésre kerül, hogy mikortól végzi az adott tevékenységet) egyéni vállalkozók, jogi személyek esetén.

  51. A kollektív beruházás kapcsán felmerülhet egy 5 gazdálkodói tag által felépített üzem ötlete, amely része az innovatív projektnek. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy kinél aktiválható az üzem? -

A fogalomtárban meghatározottak szerint, amennyiben legalább 5 tag (mivel szaktanácsadó kutatóhely és tanácsadó nem ruházhatnak be, így ezeken felüli, beruházási tevékenységhez kapcsolódó jogosultsági feltételeknek megfelelő tagok) közös beruházást hajt végre (lehetnek tagonként különböző tárgyi eszközök), akkor megfelel a fogalomtárban meghatározott kollektív beruházás fogalmának.

Amennyiben ugyanazon tárgyi eszközre irányul a tagok (legalább 2 tag) beszerzése, abban az esetben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 140 §-a (5) bekezdése irányadó.:

„Beruházás esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - annak a tagnak kell aktiválnia a bekerülési érték részét képező költséget, amely tag nevére a bizonylatot kiállították.

Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania.”

Tehát a beszerzés tükrében kiállított számla értékének megfelelően kell az üzemrészt aktiválni.

A gyakorlatban azonban az alábbi esetekben tartjuk elképzelhetőnek a megosztott tulajdont eredményező, ugyanazon tárgyi eszközbe történő közös beruházást/közös beszerzést: pl:

 Ettől eltérő esetekben (pl.: 1 gépet vesz) nem értelmezhető a kollektív beruházás.

 52. Amennyiben a pályázó konzorcium kollektív projektet bonyolít, a pályázatban a beruházást el lehet-e számolni (aktiválni) teljes egészében egy tag, pl. a konzorciumvezető terhére akkor is, ha meghaladja a 206.000 EUR-t (de összességében 1.030.000 EUR-nál kevesebb)? - A kollektív beruházás fogalmát a Felhívás 2 sz. melléklete határozza meg. Kollektív beruházás csak abban az esetben valósul meg, amennyiben a beruházást a kollektíva közösen hajtja végre, tehát nem lehetséges kihasználni a 206 000 EUR feletti támogatási összeget abban az esetben, ha azt kizárólag egy csoport tag hajtja végre, illetve aktiválja annak értékét. Ennek értelmében akkor nyílik lehetőség az 1.030.000 € leigénylésére, ha legalább 5 tag igényel 206.000 €-nyi támogatást.

 
53. A fiatal gazdálkodó esetén, amennyiben beruházást szeretne végrehajtani, kell-e igazolnia a 6000 STÉ üzemméretet?  - Igen. A Felhívás 4.1 2. a. pontja mezőgazdasági termelők vonatkozásában, 3.1.2.2. A) pontban megfogalmazott beruházási tevékenységhez kapcsolódva előírja a következők igazolását : „a támogatási kérelem benyújtását megelőző vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben - fiatal mezőgazdasági termelő esetében lezárt üzleti évben - mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 6 000 eurónak megfelelő Standard Termelési Értékű (STÉ) üzemmérettel rendelkezik (az üzemméret megállapítása szempontjából a 275,25 forint/euró árfolyammal számolt STÉ 2010. adatok az irányadók). Továbbá a Felhívás 6.1. fejezete (csatolandó mellékletek listája) a Fiatal mezőgazdasági termelő konzorciumi tag beruházási tevékenysége esetén megköveteli a 6000 STÉ igazolására szolgáló dokumentumok benyújtását.

  54 A dologi kiadás (pl. vegyszer) esetén is kell 3 árajánlat a pályázathoz? A Felhívás 5.6. 15. pontja valamennyi nem ÉNGY-ben beazonosítható kiadási tétel esetében megköveteli a 3 darab, azonos műszaki tartalommal rendelkező, egymástól és a pályázótól független árajánlat benyújtását.
Fentiekben megfogalmazott árajánlat adási kötelezettség alól kizárólag a Felhívás 5.7 pontjának 11. sz. táblázatában foglalt általános költségek szerinti tételek vonatkozásában mentesül a pályázó.
Az árajánlat kötelező tartalmi elemeit a Felhívás 1. sz. melléklete tartalmazza.

 55. Az árajánlat érvényességének mi az optimális határideje? -  Ha a támogatást igénylő valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a pályázatához vagy a kifizetési igényléshez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amelyet pályázati felhívás megjelenését követően állítottak ki.

 56 Projekt keretében nemesített új gyümölcsfajta regisztrációja a Nemzeti Fajtalistára szabadalomnak számít-e az elbírálási szempontrendszer alapján? - A Felhívás jelenlegi állapota szerint kizárólag a szabadalmi bejelentés benyújtása fogadható el (vállalása is elegendő a támogatási kérelem benyújtásával) a 6. értékelési szempontra történő többletpont megadása esetén, azonban a bővebb fogalmi lehatárolás érdekében a Felhívás vonatkozó részében módosítás várható. Kérjük, figyeljék a felhívással kapcsolatos módosításokat és a pályázat benyújtásakor, az aktuális lehatárolásnak megfelelően tegyék meg a kapcsolódó vállalást.

 57. Egy termelő nem lehet két OCS tagja. Lehetséges-e egy termelőnek természetes személy őstermelőként egy konzorciumban szerepelnie, amennyiben egy másik EIP konzorciumnak ugyanazon személy tulajdonában álló cég, mint jogi személy lenne a tagja? - A Felhívás 4.1.1.b. pontja szerint „ a Csoportban legalább öt, gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy vesz részt, amelyek gazdaságilag és jogilag függetlenek egymástól„. A korlátozás kizárólag egy azon csoportban résztvevő tagokra vonatkozik, ezért az Ön által felvázolt esetben nem releváns. Egy őstermelő és az őstermelő személye által tulajdonolt vállalkozás esetében a Felhívás 4.2 b) pontja által megfogalmazott kizárás sem érvényesíthető, a két különböző innovatív operatív csoportnak korlátozás nélkül tagja lehet.

 58.  Hogyan kell alátámasztani a piaci árat a következő esetekben?:
- konzorciumi tagként résztvevő kutató személyi költsége,
- kutatóintézet, mint konzorciumi tag által megbízási szerződéssel foglalkoztatott kutatók megbízási díja,
- vállalkozás, mint konzorciumi tag alkalmazásában álló, de a projektben megbízási díjjal foglalkoztatott projektmenedzser,
- vállalkozás, mint konzorciumi tag tulajdonosának személyi költsége, aki a projektben foglalkoztatott
A támogatási kérelem benyújtásával a személyi jellegű költségeket az alábbiak szerint szükséges alátámasztani:
- Foglalkoztatás esetén: Munkaszerződés
- Megbízás esetén: Megbízási szerződés
- Tulajdonoshoz kapcsolódó személyi jellegű költség esetén: A költség elszámolásához a Felhívásban foglaltakhoz igazodva foglalkoztatni szükséges és a költségvetés alátámasztására a munkaszerződést szükséges benyújtani.

Egyúttal jelezzük, hogy a támogatási kérelemben megjelölt személyi jellegű költségek felmerülését követően benyújtott kifizetési kérelemmel az alábbiakat szükséges csatolni a költségek alátámasztására:
- Bérjegyzéket (Megbízási díj elszámolása esetén a díjelszámoló bizonylat másolata)
- Járulékok megfizetését igazoló bizonylat másolata (bankszámlakivonat, kifizetést igazoló kiadási pénztárbizonylat),
- Munkaszerződések másolati példánya és annak igazolása, hogy a munkavállaló valóban a projekttel foglalkozott.
Felhívjuk a figyelmét, hogy bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag a projekt céljainak megvalósításával összefüggésben, a munkaviszony, kinevezés alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatások számolhatók el. A személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok olyan mértékben elszámolhatóak, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak.

 59 Eszközbeszerzés esetén kell-e amortizációval számolni? - Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó amortizáció költségét a Felhívás keretében nem nyílik lehetőség elszámolni. A könyvekben történő kezelésről a vonatkozó jogszabályokból tájékozódhat (pl.: 2000. évi C. törvény)

 60. Élelmiszeripari fejlesztést célzó projektben, amennyiben a konzorciumnak mezőgazdasági termelők is tagjai (nem csak élelmiszerfeldolgozók), úgy a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági technológia-fejlesztésre irányuló beruházásai, mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó gép/eszköz beszerzései támogathatóak-e? (Amennyiben a beruházások a projekttervben megfogalmazott projektcélokat szolgálják.) Vagy ilyen projektben csak élelmiszerfeldolgozást szolgáló technológiák támogathatóak? - Egy támogatási kérelem vonatkozásában kizárólag egy célterülethez kapcsoldódan lehet támogatást igényelni. Amennyiben a pályázó az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos célterületen kíván projektet megvalósítani és az ahhoz kapcsolódó költséget elszámolni, abban az esetben a Felhívás 3.1.1.1 b), 3.1.2, 3.1.2.1., 3.1.2.2. b) pontjaiban foglalt tevékenységek valósíthatóak meg az 5.5.1 és 5.5.2. pontban megfogalmazott elszámolható költségekre vonatkozó követelményeket figyelembe vétele mellett.

 61. Élelmiszerfeldolgozással kapcsolatos beruházások támogatása (4.2.1.) esetén is feltétel a beruházást megvalósító mezőgazdasági termelőnek a min. 6000 STÉ üzemméret igazolása? A PF 4.1.3. I./b pont nem fogalmaz meg ilyen kritériumot ellentétben a 4.1.2 a ponttal, amely egyéni beruházás esetén támogatási feltételek közé sorolja a min. 6000 STÉ üzemméret igazolását. - Az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházások esetén a támogatást igénylők körét a Felhívás 4.1.3. pontja írja le. A pont értelmében a mezőgazdasági termelőknek az alábbi két jogosultsági feltételnek szükséges megfelelnie, amelyek között a 6000 STÉ-re vonatkozó követelmény nem jelenik meg:

a.támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évi - vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évi - árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik;

b.a támogatással érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul.

 62. Hol találom meg az elismert TÉSZ/TCS listát? - Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárságának holnapján közzétett, államilag elismert szervezetek az alábbi helyen érhetőek el. (Termelői csoportok, Termelői csoportok szövetségei, Elismert termelői szervezetek)

http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/termeloi-csoportok

http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/zoldseg-gyumolcs-termeloi-szervezodesek-tesz-ek

 63. Ha saját munkavállalót szeretnénk alkalmazni a projektben, de munkaköri leírásában nem szerepel a projektben való részvétel, és az alap munkaviszonyától elkülönítetten, megbízási szerződéssel foglalkoztatjuk külön juttatás ellenében, ez esetben jól értelmezzük-e, hogy a megbízási szerződés alapján elszámolt személyi jellegű költség nem saját teljesítés? - Amennyiben már foglalkoztatott munkavállaló személyi költségét kívánják elszámolni a projekt keretében, de a személy munkaköri leírásában nincs benne a végzendő feladat, úgy javasoljuk a leírás módosítását. Ha erre nincs lehetőség, akkor a feladathoz kapcsolódó megbízás díját is el lehet számolni. Fentiek elszámolására lehetőség biztosít a Felhívás 5.5 1. d) pontja.